Mit tanultunk 15 év alatt? 9 izgalmas tény a pénzügyi kultúráról

Kutatási eredményeink megmutatják, mennyit fejlődött a diákok pénzügyi kultúrája.

Az Econventio 2010 óta dolgozik azon, hogy a fiatalok és a felnőttek jobban eligazodjanak a pénzügyek világában. Amikor a svájci frank válság idején elindultunk, még kevesen gondolták, hogy 15 év múlva Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi kultúrával foglalkozó civil közössége leszünk. Azóta 144.000 résztvevő, több ezer kitöltött teszt, valamint számos szakmai együttműködés (Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, NAV, Nemzeti Művelődési Intézet) bizonyítja, hogy a tudatos pénzügyi gondolkodás valóban társadalmi ügy.

Kutatásaink tanulságos és elgondolkodtató eredményeket tártak fel, amelyek világosan mutatják, hol tart ma a magyar társadalom pénzügyi tudatossága. Ezek közül most a legfontosabb megállapításokat emeljük ki.

9 érdekesség a pénzügyi kultúráról

1. Az átlag változatlan, a technikusok előretörtek
15 év alatt a középiskolások átlagos eredménye alig változott (43%). A 2024-es teszt nagy meglepetése viszont az volt, hogy a technikusi képzésben tanulók teljesítettek a legjobban (46,5%), megelőzve a gimnazistákat is.

2. Az iskola lett a fő tudásforrás
Míg korábban a diákok közel fele otthonról hozta pénzügyi mintáit, ma már csupán 29%. Az iskolában megszerzett tudás aránya 34%-ra nőtt – és a legjobb eredményeket éppen ők érték el.

3. A hírek figyelése megtérül
A diákok többsége csak ritkán olvas gazdasági híreket, de akik rendszeresen követik a pénzügyi eseményeket, átlagosan 51%-ot teljesítettek, míg a híreket teljesen mellőzők mindössze 37%-ot.

4. A korrupció elutasítása jobb teljesítményt hoz
Azok a fiatalok, akik erkölcsi normáikból kizárják a korrupciót, átlagosan magasabb pontszámot értek el (48%), mint azok, akik elfogadóbbak (42%). A felnőttek körében is nőtt a korrupciót elutasítók aránya – 2017 óta 55%-ról 69%-ra.

5. Vidék és város között még mindig van különbség
Míg a fővárosi fiatalok 51%-ot, a falusiak 41%-ot értek el, attitűdjükben nem volt különbség, ami jó kiindulópont a további tudás megszerzésére.

6. Látványos előrelépés a digitális biztonságban
Négy év alatt jelentős fejlődés történt: míg 2020-ban csupán 41% tudta, hogy bankkártyaadatot soha nem kérhetnek e-mailben, 2024-re ez az arány 67%-ra nőtt.

7. Javulnak az adózási és munkapiaci ismeretek
2012-ben alig minden harmadik diák tudta, mi a különbség a bruttó és a nettó fizetés között, 2024-ben viszont már 62%. Ez azt jelzi, hogy a munka világára való felkészítés eredményesebb lett.

8. Öngondoskodás: a diákok tudják, hogy félre kell tenni
A fiatalok 65%-a szerint rendszeresen szükséges megtakarítani, 48% pedig már az első fizetéstől fontosnak tartja a nyugdíjra gyűjtést. Szinte minden diák (92%) elengedhetetlennek tartja a balesetbiztosítást.

9. A felnőttek sem állnak jobban
Érdekes, hogy sok kérdés a felnőtteknek nagyobb gondot okozott, mint a középiskolásoknak. Legnagyobb hiányosság a biztosítások, az általános gazdasági tudás és a pénzügyi számítások területén tapasztalható. Ez jól mutatja: a pénzügyi ismereteket nem pótolja az élettapasztalat, folyamatos tanulásra van szükség.

További eredmények ITT.

Mi következik?

Az eredmények világosan jelzik: a pénzügyi kultúra fejlesztése nem egyéni, hanem közös ügy. Ezért indítottuk el a Közösségi Pénzügyek programot, amelyben a közösségi biztosítás kezdeményezéssel is új lehetőségeket teremtünk. Célunk, hogy olyan pénzügyi védőhálót hozzunk létre, amely egyszerre nyújt biztonságot és erősíti a közösségi összetartozást.