ECONVENTIO TESZT 2016-os kutatási eredményei
A 2016-os Econventio Teszten több, mint 14.000 középiskolás t9öltötte kis az pénzügyi tesztet.
Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület és a Nemzeti Művelődési Intézet megújított együttműködése eredményeként idén pedig 4300 kulturális közfoglalkoztatási programban résztvevő is kitöltötte a felnőtt célcsoport számára – az Állami Számvevőszék szakmai támogatása mellett – összeállított Econventio-tesztet.
A felmérés eredményeit Dr. Kovács Péter, a kutatócsoport vezetője ismerteti az évértékelő konferencián.
A középiskolás tanulmány letölthető INNEN.
A felnőtt tanulmány pedig letölthető INNEN.
A felmérésről
Az impulzusvásárlás, a pénzügyi társasjátékok kerülése, a távoli célok eléréséhez nem túl tudatos takarékoskodás alacsonyabb pénzügyi tudással jár, többek között ez derül ki az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület idei 14 ezer középiskolás részvételével folytatott pénzügyi kultúra felméréséből. Hazánkban jelenleg továbbra is az Econventio-teszt a legnagyobb, míg Európában az egyik legnagyobb mintavétellel lezajlott, fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgáló, fejlesztő kutatás, amely 2011-ben indult az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület szervezésében, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar részvételével.
A pénzügyi kultúra vizsgálata során nem elegendő az egyes pénzügyi termékekkel kapcsolatos definíciók visszakérdezése, hanem szükség van a cselekvőben lezajló döntéshozatal folyamatának megismerésére, hogy megérthessük, miként választ egyes termékeket, és hogyan használja őket a későbbiekben. Erre alapozva a vizsgálati eszközül felállított modellben a pénzügyi attitűd vizsgálata mellett hat témakörre (banki szolgáltatások, megtakarítások és befektetések, hitelezés, nyugdíj és biztosítás, munka világa, általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, ország kockázat) vonatkozó ismeretek meglétét is mértük egy tudásteszt segítségével. Az eredmények alapján előállítottuk az Econventio-index értékét, amely a teszten elért helyes válaszok arányával jellemzi a középiskolások pénzügyi tudását.
A 2016. évi középiskolás felmérés főbb megállapításai
A hazai középiskolások teszteredményének átlaga 50,8%, amely magasabb az elmúlt évekhez képest (47%, illetve 45%). Ez azt jelenti, hogy a középiskolások 30 kérdésből átlagosan 15 kérdést tudnak helyesen megválaszolni. A legjobban teljesítő tanuló a tudásteszt kérdések 90 százalékát tudta helyesen megválaszolni. A középiskolások fele legfeljebb 50 százalékos teljesítményt nyújtott a teszten.
A teszt eredményeiből kiderül, hogy szignifikánsan jobb eredményt (55%) értek el azok, akik már korábban is töltöttek ki Econventio-tesztet, illetve részt vettek a pénzügyi fejlesztőprogramokban.
Azok, akik szerint nem érdemes távoli célokra megtakarítani, csupán 21 százalékos átlagteljesítményt nyújtottak a teszten. E csoport kétharmada fiúkból áll.
A középiskolások 47 százaléka elgondolkozna egy 29900 forintról 19900 forintra leárazott régóta vágyott, ámde szükségtelen cipő megvásárlásán, ugyanakkor minden tizedik diák gondolkodás nélkül megvenné ekkor a terméket. Összességében azok, akik inkább elcsábulnának az ajánlattól, a pénzügyi teszten alacsonyabb eredményeket értek el.
A középiskolások élethelyzetéhez kapcsolódóan problematikusnak mutatkoztak a diákmunka feltételeihez, valamint ennek adózásához köthető kérdések.
A nemzetközi eredményekkel összhangban ugyancsak problémát jelentett a százalékszámítás, a kamatszámítás, valamint a legalább, legfeljebb kifejezések kezelése és a különböző ajánlatok összehasonlítása.
Azok átlagos teljesítménye, akik kisebb korukban nem, vagy csak ritkán játszottak pénzügyi társasjátékokkal, elmarad (42%) azokétól, akik játszottak e társasjátékokkal (52%).
Az Econventio-teszt eredményekben minden évben megjelenik, hogy problémás a jegybanki és kereskedelmi banki funkciók azonosítása, elkülönítése, az infláció fogalmának ismerete.
Szintúgy a pénzügyi kultúra része, hogy megértsük azon pénzügyi, gazdasági híreket, amelyeket nap, mint nap láthatunk a médiában. A diákok 17 százalékát saját bevallásuk szerint egyáltalán nem érdeklik a pénzügyi világ hírei, e csoport átlagteljesítménye 43,5%, szemben a valamelyest érdeklődők 50 százalék feletti eredményével. A diákok 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen nyomon követi pénzügyi világ híreit, ugyanakkor látható, hogy az egyes szervek funkcióinak megkülönböztetése még a híradásokban gyakran megjelenő MNB vagy NAV kapcsán is sok esetben problematikus. Például a diákok 72 százaléka a NAV-ot tartja Magyarország legfőbb közpénzügyi ellenőrző szervének, és csak mindössze 12 százalékuk kapcsolta össze a kérdést az Állami Számvevőszékkel.
A teszten általában jobb eredményt értek el a férfiak, illetve a felsőbb évfolyamosok.
Kulturális Közfoglalkoztatottak pénzügyi kultúrája 2016. felmérés eredményei
az Econventio-teszt tükrében
Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület és a Nemzeti Művelődési Intézet megújított együttműködése eredményeként idén 4300 kulturális közfoglalkoztatási programban résztvevő töltötte ki a felnőtt célcsoport számára – az Állami Számvevőszék szakmai támogatása mellett – összeállított Econventio-tesztet.
A 2016. évi felmérés főbb megállapításai
A kulturális közfoglalkoztatásban részt vevők teszteredményének átlaga 71%, tehát, amíg a középiskolások 30 kérdésből átlagosan 15, addig e cél csoport tagjai 21 kérdést válaszolnak meg helyesen a középiskolás teszten. Összességében a közfoglalkoztatási programban résztvevő felnőttek minden kérdés esetében jobban teljesítettek a teszten, mint a középiskolások, ugyanakkor a problémás területek ugyanazok: számolási készség, jegybanki funkciók, infláció, kamat. Az azonos kérdések esetében a helyes válaszok aránya között erős kapcsolat van. Ez is azt mutatja, hogy ugyan a pénzügyi tudásunk a gyakorlati tapasztalattal nő, ami fiatalon problematikus volt számunkra, az a későbbiekben is gondot fog jelenteni. A két célcsoport között a helyes válaszok arányában legnagyobb különbség (közel kétszeres arány) elsősorban a munkaerőpiaci, míg a legkisebb különbség (1,0-1,2-szeres arány) az ATM-hez kapcsolódó kérdéseknél van.
A válaszadók 73 százaléka szerint minél hamarabb, akár már az első fizetésből célszerű távoli célokra megtakarítani. Azok, akik szerint nem érdemes távoli célokra megtakarítani (4%), csupán 46 százalékos átlagteljesítményt nyújtottak a teszten.
Azok átlag teljesítménye, akik kisebb korukban nem, vagy csak ritkán játszottak pénzügyi társasjátékokkal elmarad (63%) azokétól, akik játszottak e társasjátékokkal (75%).
A pénzügyi kultúra része az is, hogy megértsük azon pénzügyi, gazdasági híreket, amelyeket nap, mint nap láthatunk a médiában. A válaszadók 16 százalékát saját bevallásuk szerint egyáltalán nem érdeklik a pénzügyi világ hírei, e csoport átlagteljesítménye 43,5%, szemben a valamilyen érdeklődést mutatók 50 százalék feletti eredményével. A felnőttek mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen nyomon követi pénzügyi világ híreit. Bár az MNB és a NAV gyakran megjelenik a híradásokban, a pénzügyi szervek funkcióinak megkülönböztetése még a felnőttek körében is sokszor problematikus. Például a válaszadók 40 százaléka a NAV-ot tartja Magyarország legfőbb közpénzügyi ellenőrző szervének, noha a diákokhoz képest jelentősen többen, a megkérdezettek 46 százaléka kapcsolta össze a kérdést az Állami Számvevőszékkel.
A közpénzügyekhez való hozzáállásra reflektál, hogy például egy fürdőszoba felújítása esetén a megkérdezettek negyedének a kiválasztás során közömbös, hogy a szakember ad-e számlát, vagy sem.
A teszten a férfiak és a nők teljesítménye között nem találtunk szignifikáns eltérést. A teszten általában rosszabb eredményt értek el az alacsonyabb jövedelműek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve azok, akik továbbképzéseken nem vesznek részt.